Kicsi árak, ez a Plus! Na meg a bunkó ott dolgozók – legalábbis nálunk, itt a „nyóc” közepén, a csarnokban lévő üzletükben. Mivel itt lakom évek óta, sűrűn járok be vásárolni hozzájuk, és ennek megfelelően sűrűn látom a parasztságukat. Ez főleg abból áll, hogy beszólogatnak (eddig a legdurvább karácsonykor volt, két kasszás dumált úgy, hogy körülöttük mindenki hallotta: „Ezeknek is most kell idejönni? Szenteste van!” Majd mikor számon kérték rajtuk, azt mondták, hogy de hát ők csak beszélgettek egymás közt…Na, mindegy)
Egy darab ideje nem vittem vissza az üres üvegeket, mert franc se akarja üresen cipelni, de mostanra kibuggyant már a tároló helyiségből, rá is értem, így arra gondoltam, rendszerezem, amit vissza lehet, azt visszaváltom, amit meg nem (pezsgős, üdítős, csicsás díszüveg) azt a szelektív gyűjtőbe viszem.
Első dolgom az volt, hogy rákerestem az üvegvisszaváltásra. Találtam is jogszabályt, leírást, fórumot, ahonnan kisakkoztam, hogy amit forgalmaznak, azt vissza is kell váltaniuk.
Remek! A gyártókra szétválogatott kupacból a legnagyobbat összepakoltam, és lesétáltam. Gond nem volt, egyik hazai gyártó másfél rekesznyi sörösüvegét leadtam. Kis cetlin kaptam meg a pénzem, majd a kasszánál beváltom. Kifele megnéztem, milyen sörök vannak még ott, mit tudok oda vinni, majd összepakolva indultam újra.
Beérkezve már ketten „beszélgetve” beszóltak, hogy na, mi az, üvegvisszaváltók lettünk? Ügyet sem vetve rájuk, elkezdtem kipakolni. Aztán beért a hölgy, kérdem tőle, mi a gond? Azt feleli, semmi, és amúgy is vigyem innen a nem oda való visszaváltós PET palackokat, mert nem árulnak ilyet. Felnézek, ezt a képet látom, kérdem, nem e szerint kellene eljárnia? Köszönni, ilyenek? Nos, a válasza igazán meglepett: Őrá ez nem vonatkozik!
Ami nem látszik: A vevő bizalmát...csak néhány másodpercig
Na, itt eldurrant az agyam, mondom, vezetőt kérek, meg panaszkönyvet. Erre elsétál….utána szólok, hogy vezetőt kérek, meg panaszkönyvet, erre bemutat, hogy a raktárban van a vezető, a panaszkönyv meg a kasszáknál. Megyek vissza a raktárba, az ott seperő hölgy azt mondja, nem ő a vezető, hanem akivel konfliktusom volt. Na szép! Kimegyek, erre megint azt mondja, hogy a másik az. Na ne! Bemegyek, mondom, most már aztán elég legyen. Erre bevallja, hogy egyikük sem vezető, DE mindketten vezető helyettesek. Mi a gond? Mondom neki a modortalanságot, a stílust, a beszólást…próbálja elsimítani, nem úgy volt, ők csak beszélgettek, és nincs is elég rekeszük (ott álltak üresen), és amúgy is, ha le kell vásárolnom….
Micsoda??? Ha eddig azt hittem, nem tud jobban kiakasztani, tévedtem. Közöltem vele, hogy a jogszabályok kifejezetten tiltják a levásároltatást, hiszen én betétdíjat fizettem, most visszaváltom. Nem, nem akarok vásárolni semmit. De, legalább egy csokit, vagy rágót kell, mert akkor hogy néz ki a kassza elszámoláskor. Semmit. Én aztán semmit. Csak azért sem. A betétdíjak a környezet kímélése miatt vannak, odafigyelek, tessenek visszaadni a pénzem. Jól van, akkor elkísér a kasszáig, hogy ne legyen fennakadás. Mondom, én ide nem állok most sorba, majd, ha kell vásárolnom, legközelebb….szinte könyörgött, hogy de most kell, mert hát a kassza, a zárás, a hiány….mondom, jó, úgyis írok még a panaszkönyvbe.
Odaérünk a kasszához, mondja, hogy CSAK pénzt adjon ki, és valahová máshová üsse majd be, mire a pénztáros is kifakad, hogy semmit sem vásárol? Hogy képzeli? Szóltam neki is pár szót, jogszabály, stílus, kommunikáció, meg hogy én is itt vagyok ám, de nem érdekelte, mondta tovább, szinte duzzogott, a „vezetőnek” kellett rászólni, hogy Kati, hagyd abba!
Nézem a panaszkönyvet, oda van írva az elejére, hogy írószert mellé tenni KÖTELEZŐ, ott bizony egy szál sem volt. Kértem, írtam, kifogyott. Kértem másikat (a másik kasszás normális, ismerem, ha tehetem, mindig nála fizetek), és szépen leírtam mi történt. Névvel, címmel, ahogy illik, tudjanak reagálni.
Plus, feljelentelek!
Utolsó kommentek